Vissza a főoldalra

Az egyéni szájhigiéné: a fog- és fogágyápolás helyes technikája

Az előző két cikkből megismerhettük a szájban lévő lerakódások fajtáit és kialakulásuk módját (ld. cikksorozat 3/1.), valamint azt is, hogy milyen összefüggésben vannak a letapadó baktériumok a fogágybetegségekkel. Megnéztük, hogy mit tehet a fogorvos, és bemutattuk azt, hogy mi a depurálás, mit jelent az air abrasive technika, hogy hol és miért van ezekre szükség (ld. cikksorozat 3/2.). Most annak járunk utána, hogy mit tehetünk mi magunk a megfelelő szájhigiéne és a fogágy egészségének megőrzése érdekében.

A kézi fogkefe helyes használata

A nemzetközi irodalomban a ma elfogadott fogmosási technika, amit mi is tanítunk rendelésünkön, a Módosított Bass-technika. Fontos, hogy ezt a technikát ép fogágyú páciensek esetén alkalmazzuk, a fogágybetegek esetén más fogmosási technikát tanítunk a páciensnek. Lényege, hogy az ínyre és a fognyakakra egyaránt kell felfektetni a fogkefe fejét, amely így 45 fokos szöget zár be a fogfelszínnel. A tisztítást körkörös mozdulatokkal végezzük, nem emeljük el a fogfelszínről. 15-20 kis vibrációs mozgás után térhetünk át a következő fogcsoportra.

Átlagosan egy fogcsoportban így 3-4 fogat tudunk megtisztítani. Természetesen a szájüreg felé eső fogfelszíneken és a rágófelszíneken is körkörös mozdulatokat végzünk.

A fogkefe által elérhető fogfelszínek tisztítását minden esetben ki kell egészíteni a fogközök tisztításával, amit fogselyemmel (dental floss) vagy fogköztisztító kefével (interdental brush) tehetünk meg.

Milyen gyakran és mikor érdemes fogat mosni?

Jelenlegi nemzetközi ajánlás szerint legalább nagyi 2-3-szor végzett, legalább két percig tartó fogmosás elégséges egy egészséges fogágyú páciens fogainak rendben tartásához, akkor, ha csak főétkezéseket tart az egyén, és nem nassol mellette. Ajánlás szerint továbbá 30 perc múlva érdemes fogat mosni, mert a táplálékban található savak kémhatása miatt elvileg így könnyebben ki tudjuk mechanikusan dörzsölni a fogfelszínről az ásványi sókat.

Azonban az én szakmai tapasztalatom azt mondja, hogy ez az ajánlás messzemenőkig kevés a legtöbb emberre vonatkoztatva.
Meg kell vallanom, azt tapasztalom, hogy nagyon ritka az, aki napi 2-szeri fogmosással klinikailag teljesen plakkmentes állapotot tud fenntartani. Az én személyes véleményem, hogy minden étkezés után mosson fogat az ember, és hacsak nem nagyon erősen savas ételt vagy italt fogyasztott, nem feltétlen kell megvárni a 30 percet, mert nincs relevanciája.

Miért ez a véleményem? Mert egyszerűen nem jogos elvárni, hogy a páciensek csak főétkezésekre szorítkoznak, illetve, étkezés után 30 perccel még legyen idejük is fogat mosni. Gondoljunk csak bele, mennyire életszerűtlen a napi rohanásban 30 perccel az étkezés után még egy fogmosást is időzíteni.

Másrészt, mivel legtöbbször gyakrabban étkezünk, mint a napi 3 főétkezés, minél tovább érleljük a plakkot a szájban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy fogkövet, fogágybetegséget vagy szuvasodást okoz.

A 3. cikkünk kiegészítéseként nézzük meg a fogápolás otthoni használatra javasolt eszközeit és helyes használatukat: mint a fogselyem, az ultrahangos vagy szónikus fogkefék és a fogköztisztító kefe.

 

További kérdések esetén keressen az alábbi elérhetőségeken:

+36 20 516 3640 
dregressymolnar@gmail.com

Dr. Egressy-Molnár Viktória

 

Hivatkozások:
Dr. Gera István: Dentális plakk és calculus., Parodontológia. Budapest: Semmelweis Kiadó, 41-52. o. (2005). ISBN 963-9214-51-5