Lágyrészsebészet

1. Nyálkahártya-elváltozások eltávolítása

Sajnos a daganatos megbetegedések a szájüregben is megjelenhetnek. Ezek lehetnek jóindulatú növekmények, és lehetnek rosszindulatú elváltozások. Nem győzzük hangsúlyozni, milyen nagy jelentősége van a megelőzésnek! A dohányzás, a napnak való kitettség nagyban hozzájárul a rosszindulatú daganatok kialakulásához. Az egészséges életmóddal, a napvédelemmel, a jó szájhigiénével és a rendszeres fogorvosi kontrollvizsgálattal azonban lecsökkenthetjük ezt a kockázatot.

Ha a fogorvos gyanúra adó növekményt lát a szájban, a pácienst szájsebészetre irányítja. Néha csak ártalmatlan szövetszaporulat miatt, amely azonban rossz helyre nőtt, és zavarja a pácienst az evésben vagy beszédben, néha azonban óvatosságból távolítjuk el az elváltozásokat, hogy ezután szövettani vizsgálatra küldjük. A szövettani vizsgálat fényében esetleges további kezelések lehetnek szükségesek.

2. Nyelvfék vagy ajakfék átmetszése

A nyelv alján és az ajkak belső oldalán található egy kötőszövetes nyálkahártya-redő, amely a nyelvet a szájfenékhez, az ajkakat pedig az állcsontokhoz rögzíti. Ha ezek közül valamelyik túl erős, vagy megrövidült, esetleg az ajakfékek valamelyike az állcsontgerinc tetejéig ér, akkor az mindenképpen funkcionális problémát fog okozni. A nyelvfék esetében beszűkíti a nyelv mozgását, a gyermek nem tudja megnyalni az ajkait, vagy rendesen felemelni a nyelvét a szájpadra, nem tud megfelelően hangokat képezni. Az ajakfék rövidsége vagy megerősödése akadályozza az ajkak szabadon mozgását, esetleg a kivehető pótlást lelöki, vagy fogak között hézagot (diasthemát) okoz.

Bizonyos esetekben elég egyszerűen átmetszeni, néha eltávolítjuk a kötőszövetes részt, és pár varrattal zárjuk a sebet. A gyógyulás után a nyelv vagy az ajak immár szabadon mozoghat, vagy a fogpótlás könnyebben elvégezhető.

3. Ínyrecesszió-fedés

Harapási rendellenességek esetén, vagy fogágybetegség esetén előfordul, hogy a vékony csontléc, amely a fognyakat körül ölelte, felszívódik. A csont visszahúzódását idővel az íny is követni fogja, így a fognyak, amely csak cementtel, és nem ellenálló zománccal borított, kilátszik majd, és érzékeny lesz a hidegre és az érintésre is. Ezt a jelenséget ínyrecessziónak nevezzük.

Ennek egyik lehetséges megoldása a harapás rendezése után az ínyrecesszió fedése, melyet kötőszövettel, vagy intelligens szövettel tudunk megtenni. A gyógyulási szakasz alatt a páciensnek nagyon szigorúan be kell tartania az előírásokat, hogy az íny ne húzódjon vissza újra a fognyakról. Ha azonban a műtét sikeres, a fognyak érzékenysége hamar elmúlik.

4. Feszesíny-szélesítés

A fogak körüli nyálkahártyánk szorosan a csontfelszínhez tapad, ezért ezt a különleges nyálkahártyát ínynek nevezzük.  Ha az ínyünk egészséges, akkor szorosan körülöleli a fogakat, halvány rózsaszín és nem mozog, amikor eszünk vagy beszélünk. Az ínynek fontos szerepe van abban, hogy a fog tartósan a csontban rögzüljön, biológiai szűrő és immunológiai folyamatok helyszíne.

Ha elveszítünk egy fogat, a fogat tartó csont lebomlása mellett a mimikai izomrostok is beterjednek az állcsontgerincre, a korábbi íny helyére. Ez akkor jelent problémát, ha a későbbiekben fogászati implantátumot szeretnénk behelyezni, és az implantátumnál, az arra elkészülő fogpótlás nyaka körül a nyálkahártya nem stabil. ezen esetekben a mozgó nyálkahártya folyamatos irritációban tartja az ínyt, amely így krónikus gyulladásba kerül, a gyulladás hatására a csont felszívódik, az implantátum külvilágra kerül, amelyet így könnyen elveszíthetünk.

Megoldás lehet a feszes íny szélesítése, amelyet kötőszövettel, vagy intelligens szövetmembrán beültetésével tudunk elérni.

Az újonnan kialakuló feszes íny megvédi az implantátum nyakát az irritációtól és az implantátum környezete stabil marad, és ez borítékolja az implantátum hosszútávú sikerét.