Professzionális plakk-kontroll, depurálás, air-flow és kürettázs
Az előző cikkből (ld. cikksorozat 3/1.) megismerhettük a szájban lévő lerakódások fajtáit és kialakulásuk módját, valamint azt is, hogy milyen összefüggésben vannak a letapadó baktériumok a fogágybetegségekkel. Ezt most folytatjuk és annak járunk utána, hogy mit tehet a fogorvos, és bemutatjuk, hogy mi a depurálás, mit jelent az air abrasive technika és miért van rájuk szükség. Végezetül (a sorozat 3/3. cikkében) megnézzük azt is, hogy mit tehetünk mi magunk a megfelelő szájhigiéne és a fogágy egészségének megőrzése érdekében.
Depositumok, depurátorok
A depositumok (szájban lévő lerakódások) többnyire a szilárd és nem öntisztuló felszínen alakulnak ki. A megtapadó baktériumok emésztésük során bakteriális toxinokat termelnek, amelyek hatására a fogágy gyulladásba kerülhet, ami előbb ínygulladáshoz vezethet, majd később fogágybetegség alakulhat ki. Ezek mértéke függhet még a genetikai és az egyéni tényezőktől, de a plakk jelenléte MINDIG szerepel a betegség kialakulásában. Ezért FONTOS az, hogy a megfelelő fogápolással sokat tehetünk a fogaink és fogínyünk védelmében.
A fogágy egészségének megőrzése két tényezőre bomlik: az egyéni szájhigiéniére és a professzionális kezelésekre. Ezek legalapvetőbb eleme a plakk és a fogkő mechanikus eltávolítása.
Ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzük fogágyunk épségét, félévente érdemes ellátogatnunk fogorvosunkhoz, aki eltávolítja a meglévő plakkot és a fogkövet olyan helyekről is, ahol a páciens nem fér hozzá. A mechanikus eltávolítás során elsősorban depurátort, air-flow berendezést (profilaktikus port) és esetenként kürettkanalakat használunk.
A depurátorok azok az eszközök, amelyek a fogkő eltávolítására szolgálnak. ezek lehetnek kézi, és gépi eszközök, melyek közül ma leggyakrabban az ultrahangos depurátorokat használjuk, melyeket a nehezen hozzáférhető területeken kézi eszközökkel egészítünk ki.
Akinek már kezdeti vagy előrehaladott fogágybetegsége van, az ínye nem tapad úgy a fogfelszínhez, mint az egészséges íny esetén, így ezen esetekben a fogfelszín és az íny között tasakok alakulnak ki, melyekben baktériumok, és krónikus gyulladás révén sarjszövetes kötőszöveti állomány található. Ezen tasakokat a kürettkanalakkal tisztítjuk meg, melynek során a gyökérfelszínt is megtisztítjuk, ezért nevezik magyar terminológiában a kürettázst gyökérsimításnak is.
A plakk kimutatása
A kis mennyiségű plakk szabad szemmel nem látható. Nagyobb mennyiség esetén a plakk már láthatóvá válik és fogorvosi szondával karcolható.
A fogorvosok és dentálhigiénikusok különböző festékeket tartalmazó anyagokat használnak a plakk láthatóvá tételére. A módszer lényege, hogy a plakkfestő anyaga a szerves molekulákhoz kötődik, így láthatóvá téve a plakkot, ezáltal jobban láthatóak azok a részek, melyek tisztítása nem elégséges és a fogmosási technikát ennek megfelelően lehet javítani. Régebben eritrozin-tartalmú anyagokat használtak, mivel azonban észleltek allergiás reakciókat is ellene, így visszaszorulóban van ezen anyagok használata.
Legszélesebb körben elterjedtek a brillantkéket és xantént tartalmazó plakkfestők.
(A kép illusztrációt lásd a plakkfestett kislány fogsoráról a nyitóoldalon).
Ultraszonikus depurátorok
A rezgőfej által felvett és továbbított 24000-42000 Hz-es hangrezgések hatására képződő légbuborékok kollapszusa zúzza porrá a fogköveket, mely eszköz használata közben hűtővizet használunk. Különböző fejek csatlakoztathatóak az eszközre, melyek mind az íny feletti, mind az íny alatti fogkőeltávolítást lehetővé teszik. A módszernek egy ellenjavallata van, ha valaki pacemakert visel. Amennyiben Önnek is van pacemakere, mindenképpen jelezze kezelőorvosának!
(A cikkünk elején lévő kép egy ultrahangos depurálást ábrázol.)
Air-Flow technika, vagy sópolírozás
A plakk eltávolítható az úgynevezett air abrasiv technikával is, amikor nagy nyomású vízsugárral abrazív anyagot fújunk a fog felszínére. Abrazív anyagként használatos a kalcium-bikarbonát és a nátrium-bikarbonát is.
Mivel a plakkban és a fogkőben gyakran az ételek és italok színanyagait találjuk, dohányosok esetén pedig kátrányszármazékot, ez a módszer alkalmas arra, hogy az elszíneződéseket hatékonyan és kíméletesen eltávolítsuk.
(A cikkünk elején lévő kép egy ultrahangos depurálást ábrázol.)
Fogászati kürett vagy curettage
Akinek már kezdeti vagy előrehaladott fogágybetegsége van, az ínye nem tapad úgy a fogfelszínhez, mint az egészséges íny esetén, így ezen esetekben a fogfelszín és az íny között tasakok alakulnak ki, melyekben baktériumok, és krónikus gyulladás révén sarjszövetes kötőszöveti állomány található. Ezen tasakokat a kürettkanalakkal tisztítjuk meg, melynek során a gökérfelszínt is megtisztítjuk, ezért nevezik magyar terminológiában a kürettázst gyökérsimításnak is.
Összefoglalva tehát, a kürettázst a depurálás és air flow technikai kiegészítéseként használjuk azoknál, akiknél az előbb említett tapadásveszteség már kialakult.
A kürettet kimondottan erre a célra kifejlesztett kézi eszközökkel, az úgynevezett kürettkanalakkal és kézi depurátorokkal végezzük.
Enyhébb esetekben zárt kürettázst alkalmazunk, amely azt jelenti, hogy a fog és az íny közötti, íny alatt található területet feltárás nélkül kezeljük.
Ez a klinikumban a következőképp történik:
A szájüreget felosztjuk több részre, attól függően, hogy egyszerre mennyi fogat szeretnénk kerelni, legáltalánosabb módon 4 negyedre osztjuk a fogakat oly módon, hogy elválasztjuk képzeletben az alsó és felső állcsontot, illetve a középvonalnál, a két nagymetsző között húzunk egy határvonalat. Így gondolatban 4 kvadránst, azaz negyedet kapunk. Egy alkalommal általában egy kvadránst kezelünk.
- A kiválasztott kvadránsban helyi érzéstelenítést alkalmazva érzéstlenítjük el a fogakat és az azokat körülvevő fogágyat
- Kézi eszközökkel, mint depurátorral és kürettkanalakkal eltávolítjuk az íny alatti fogkövet és a krónikus gyulladás talaján kialakult sarjszövetet
- A tasakokat chlorhexidine-es oldattal irrigáljuk
- A páciens öblítő-vízébe is szájfertőtlenítő oldatot teszünk, és megkérjük, hogy öblögessen.
Csak érintőlegesen megjegyezném, hogy súlyos fogágybetegségek esetén nyitott kürettaget végzünk, mely során a nyálkahártyát leemeljük a fognyakról és a csontról, majd tisztítás után visszahelyezzük és megfelelő pozícióban visszavarrjuk. A nyitott kürett azonban már a sebészi parodontológiai ellátás része, mely már a fogágybetegségek kezelésének témaköre.
A cikksorozat befejező (3/3.) részében megnézzük a fog- és fogágyápolás helyes technikáját és azt, hogy mit tehetünk mi az egyéni szájhigiéné megőrzése érdekében.
Hivatkozások:
Dr. Gera István: Dentális plakk és calculus., Parodontológia. Budapest: Semmelweis Kiadó, 41-52. o. (2005). ISBN 963-9214-51-5
Ha még a fentieken kívül bármilyen további kérdése van a szájsebészettel kapcsolatban, blog bejegyzéseink között számos információt, tanácsot megtalál, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot.
További kérdése merült fel a témával kapcsolatban?
Az alábbi űrlap kitöltésével tudja felvenni velem a kapcsolatot.
A kapcsolatfelvételt követően, a megjelölt kezelés és panaszok tükrében keresni fogom Önt telefonon vagy e-mailen. Az űrlapon lehetősége van személyes konzultációt is kérni. Amennyiben ajánlatot is kérne, kérjük azt jelölje az űrlap 2. oldalán.
